Jelentés az 1990 június 1- december 31 közötti időszakról

Az Autonómia Alapítványt az az elképzelés hívta életre, hogy szükség van egy olyan intézményre, amely a szegénység, kisebbségi jogok és környezetileg fenntartható fejlődés területén működő független önkéntes szervezeteket támogatja azzal, hogy független források segítségével lehetőséget nyújt projektjeik megvalósítására, ezzel is erősítve autonómiájukat. 

Az első hat hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy egyértelmű lépést tettünk arra, hogy az eredeti elképzelést gyakorlatba ültessük. Ez a jelentés bemutatja, hogy mi történt a kezdetektől 1990 végéig.

 

Az Autonómia Alapítvány létrehozása

Az iroda felállítása

Egy olcsó, az iroda céljaira alkalmas kislakást béreltünk a Kapy utca 1/a alatt. Júliusra az iroda már teljes felszereléssel működött. A stáb felállt: igazgató, titkárnő, részmunkaidős könyvelő és heti egyszeri takarítónő. A munkát egy irodai számítógép, egy printer, egy laptop és egy kis fénymásoló segítette.

 

A kuratórium tagjainak kiválasztása

Hogy az Autonómia céljainak megfeleljünk, alapvetően fontos volt, hogy az elérhető legjobb személyeket választjuk, akiknek az erkölcsi és szakmai előélete makulátlan. Ez nem volt egyszerű egy olyan társadalomban, amelyben a totalitáriánus rezsim korrumpálta a szellemi és közéleti személyiségek nagy részét. Szerencsére azoknak a személyeknek a hírneve, akik elfogadták felkérésünket a kuratóriumi tagságra a hazai közvéleményben hosszú ideje megalapozott. A kuratórium összetétele a következő: 8 magyar és 1 holland, 3 hölgy – beleértve az elnököt – és 6 úr, 2 szociológus – az egyik közülük a hazai cigányság és szegénység leghíresebb kutatója -, egy közgazdász – a falusi gazdaság kiváló tudósa, egy építész – a Duna körnek, a legfőbb magyar környezetvédelmi mozgalomnak alapító tagja, egy vidéki kultúrház igazgató, egy kiváló zongorista, egy ifjúsági klubvezető, a Bernard van Leer alapítvány director emeritusa, az RBF konzultánsa, és az alapítvány ügyvezető igazgatója. Kettő közülük tartalékban van függőben levő parlamenti tagság illetve fővárosi tanács tagság miatt. (kurátorok rövid életrajza az I. számú mellékletben)

 

Az első hat hónap

 

A kuratóriumi ülések előkészítése

Annak érdekében, hogy a kuratórium kölcsönökkel és adományokkal kapcsolatos döntéshozatalt kellőképpen segítsük, a következő eljárásokat építettük ki:

a/ Biztosítottuk, hogy az Autonómia Alapítvány támogatására pályázó önkéntes szervezetek megfelelőképpen informálva legyenek az alapítvány létezéséről és azokról a feltételekről, amelyeknek meg kell felelniük. A legnépszerűbb országos és regionális napilapokban jelentettünk meg informatív írásokat, és számos rádió sugárzott interjúkat az igazgatóval. Ennél is lényegesebb, hogy a témára specializálódott sajtó, amely az önkéntes szervezetekből álló célcsoportunkat leginkább eléri közölt tényeket az alapítványról.

b/Ennek a média kampánynak a hatására számos információ kérés és kifejezett adománykérés érkezik hozzánk. Az első esetben egy rövid brosúrát küldünk az Autonómia céljairól és azokról a feltételekről, amelyeknek a pályázóknak meg kell felelniük. Amikor prioritási területeinknek megfelelő kérések érkeztek, akkor személyes kapcsolatba léptünk a pályázó szervezet képviselőjével, lehetőség szerint meglátogattuk a helyszínen. A brosúra azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek nélkül nem adunk támogatást: a szervezet létezésének jogi bizonyítéka, alapszabálya, eddigi tevékenységének leírása, tagsága, a támogatásra váró projekt leírása, hogy pénzben vagy önkéntes munkában mit akarnak betenni a projektbe, a bankszámlaszámuk, stb.

c/Ha befogadjuk a pályázatot, és begyűjtöttük az információt a szervezetről (olykor a kuratóriumi tagokkal is elbeszélgetünk), elkészül egy összefoglaló szinopszis, ami az igazgató javaslatával a kuratórium elé kerül.

d/ A kuratórium pozitív döntése után az iroda adománylevelet küld a szervezetnek, amely tartalmazza a projekt kivitelezésének és a jelentésnek a feltételeit. Az adomány levél egyik példányát aláírás után visszaküldik. Csak az aláírt példány visszaérkezése után utaljuk a pénzt.

 

A kuratórium ülései

a/ A kuratórium alakuló ülése 19990 június 25.-én volt, ezen kettő kivételéve minden kurátor részt vett. Mint meghívott vendég az RBF képviselője, William Moody úr is jelen volt az ülésen. A kuratórium egyhangúan választotta meg elnöknek Ferge Zsuzsát, majd a következő határozatokat hozta:

i/ az alapító okiratnak megfelelően megszűnik a kincstárnok funkció, ugyanakkor a könyvelő munkáját független könyvvizsgáló fogja ellenőrizni (Mivel a Coopers & Lybrand-et már megközelítettük, várhatóan árengedményre számíthatunk tőlük.)

ii/ létrejön egy Ügyvezető Bizottság, amely az elnökből, egy kuratóriumi tagból és az ügyvezető igazgatóból áll (Ferge, Balipap, Bíró), amely a 100 000 forintot (2,000 $t) meg nem haladó kölcsönök és adományok ügyében dönt a kuratórium két ülése között.

iii/ Baranya, Borsod és Szabolcs-Szatmár megye a továbbiakban prioritást élveznek, mint a legszegényebb területek, ahol a falusi cigányság koncentrációja magas.

iv/ a csekkeket mindig ketten írják alá az elnök vagy az igazgató és a titkár.

v./ a következő kuratóriumi ülésről:

 

b/ 1990 szeptember 26.-án az első gyakorlati kérdésekben is döntő kuratóriumi ülést, amelyen egy igazolt hiányzás mellett minden tag részt vett. A kuratórium az addig beérkezett 25 pályázatból 11-et megvitatott, a többi nem felelt meg az alapítvány által előírt kritériumoknak. 3 környezetvédelmi, 5 etnikai kisebbségekkel foglalkozó és 3 vegyes pályázat érkezett. 18,000 $nak megfelelő összeget osztottunk ki, a legkisebb összeg 700 $ volt, a legnagyobb 3,000. A kuratórium két kölcsönről és 9 adományról döntött.

 

Finanszírozás

Az Autonómia támogatói időrendi sorrendben: Rockefeller Brothers Fund 150,000 $ /év, Ford Foundation 100,000 $ / év, Freudenberg Stiftung 30,000 német márka. A Rockefeller Brothers’ Fund 17,000 $-t adományozott az alapítvány létrehozását megalapozó előkészítő fázis költségeire, amiből 5,000 % lett az alapítvány alapító tőkéje.

Ebben a jelentésben az első hat hónapról adunk pénzügyi áttekintést. Az első független auditált pénzügyi jelentés 1991 végén várható, különös tekintettel arra, hogy a Ford alapítvány támogatása csak 1991 januárjában érkezett Budapestre, és így az adózási és a naptári év megegyezik, ami Magyarországon törvényi előírás.

A III. sz. mellékletben részletesen beszámolunk arról, hogy az első hat hónapban mire költöttük a pénzt, bizonyos fontos jellegzetességeket azonban már itt is hangsúlyoznunk kell:

a/ a kiadott adomány és kamatmentes kölcsön kisösszegű, az alapítvány alapvető céljának megfelelően, azaz a helyi alapszintű szervezeteket támogatjuk projektjeik megvalósításában. Az első hat hónapban ezt az irányvonalat követtük.

Bár a tendencia az, hogy akciókat támogatunk intézményi kiadások fedezése helyett, és a kölcsön prioritást élvez az adománnyal szemben, a II. mellékletben található lista azt mutatja, hogy nem volt lehetséges csak akciót támogatni, és hogy az adományok alaposan meghaladták a kölcsönök összegét.

Ennek magyarázata a magyarországi civil társadalom jelenlegi helyzetében rejlik. Az önkéntes szektor intézményi felépítettsége hasonlít arra, ahogy az a harmadik világban nézett ki a hatvanas években, amikor a nemzetek építése kapott fő hangsúlyt. Sok új szervezet létesül, de a tagsági díjak alacsonyak, gyakran szimbolikusak. Az önkéntes akciókat legitim gyanú övezi, mivel az elmúlt negyven évben elterjedt volt a kötelező „önkéntesség” gyakorlata, és a tagdíjakat levonták a fizetésből. Így az új szervezeteknek gyakran korlátozott taglétszámuk van, és a tevékenység attól függ, hogy az a néhány meggyőződéses aktivista, anyagi eszközök nélkül mire képes.

Egy másik számításba veendő jelenség, hogy olykor az egész projekt egy vezető személyiségtől függ, és ha ő nincs jelen vagy elhagyja a csoportot, a teljes kezdeményezés összeomlik. Az alulról felfelé működő demokratikus ellenőrzés nagyon gyenge. Három eset volt, amikor ez a jelenség megakadályozta a tervezett fejlesztést és csak részleges eredmények születtek (Csenyéte), amikor mielőtt a pénz megérkezett volna, a helyi politika elmozdította a projekt kezdeményezőjét (Szerep), vagy amikor a megpályázott projekt utólagos ellenőrzése nem volt lehetséges (Pécs).

b/ Annak, hogy az adományként illetve kölcsönként kiadott összeg aránytalanul kicsi az adminisztratív költségekhez képest két oka van:

i/ a létrehozás fázisában bizonyos egyszeri beruházások elkerülhetetlenek (irodai eszközök, bútorzat, stb.), de a későbbiekben ezekre már nem lesz szükség.

ii/ a Ford Alapítvány elköteleződése előtt nagyon óvatosaknak kellett lennünk, és azt az irányelvet, mi szerint kisösszegű adományokat és kölcsönöket adunk, tiszteletben tartottuk.

Van egy általánosan meglévő óvatos hozzáállás, ami mindenkit jellemez, amikor új területen kezd tevékenykedni. Ez a kuratóriumra és a munkatársakra egyaránt igaz. A kuratórium tanulási folyamatát egyértelműen segíti Willem Welling jelenléte, akinek az iránymutatását nagyra értékeljük.

 

Összefoglalás

1/ Mivel a projektek száma növekszik és a munkatársi gárda kicsi, egyre elkerülhetetlenebbé válik, hogy minden projekthez külön konzultáns alkalmazzunk. Az igazgató már nem tudja meglátogatni az összes projektet, és nem tudja elvégezni a szükséges alapos vizsgálódást, csak néhány projektet tud személyesen kezelni, a többséget a konzultánsok gondjára bízza. Az ő bérüket is bele kell számítani a támogatás összegébe.

2/ Bizonyos prioritást élvező területekről sok kérés érkezik be, ilyen Baranya megye. Ugyanakkor Borsod és Szabolcs-Szatmár megye helyi szervezetei között aktívabban kell terjeszteni az információt.

3/ A kuratóriumnak mérlegeli a hazai civil szervezetek helyzetét működési szempontból is, ez az oka, hogy gyakoribbá válnak az olyan egyszeri támogatások, amelyek a működéshez járulnak hozzá. (Erre példa a Phralipe Budapest, de sokszor a helyi szervezetek ilyen szükségletei még sürgetőbbek.)

Összefoglalva: az Autonómia alapítvány felkerült a magyar civil társadalom térképére, megvan az egyértelmű – mondhatnánk unikális - profilja a magyarországi alapítványok családjában (az igazgatót beválasztották a Magyar Alapítványi Szövetség kuratóriumába) és munkastílusával elősegíti a demokratikus, autonóm munkastílus elterjedését a magyar önkéntes szerveződések körében.

Budapest, 1991. február 1.