A program helyszínének bemutatása
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország észak-keleti régiójában található, az ország gazdaságilag egyik legelmaradottabb térsége. A 90-es évek elején a nagyipari vállalatok bezárásával a munkahelyek többsége is megszűnt, és csak nagyon kis számban jöttek létre újak. A térségben a roma lakosok aránya az országos átlagot jóval meghaladó (10,8%), a magyarországi roma lakosság közel 20-25%-a él a régióban1.
A projekt szűkebb célrégiója, az encsi kistérség tipikusan aprófalvas település-szerkezetű, a régió 55 településéből 36 sorolódik az 500 lakosnál kisebbek közé. A kistérség vegyes jellegű, vagyis mezőgazdasági művelésre alkalmas területek jellemzik, ugyanakkor a lakosság jelentős része a gazdasági átalakulás előtt az ipari szektorban dolgozott. A mezőgazdasági szövetkezetek jelentős része is megszűnt, a korábbi szövetkezeti földek magántulajdonba kerültek, a szövetkezeti munkahelyek megszűntek. Az encsi kistérség lakosainak száma valamivel több, mint 36 ezer fő, közülük gazdaságilag aktív lakosok száma 8558, vagyis a teljes lakosság 23%-a rendelkezik hivatalos munkaviszonnyal. (Ugyanez a mutató országos átlagban mintegy 39%.) Az encsi kistérségben a munkanélküliségi ráta 33,8, a megyei munkaügyi központ adatai szerint a regisztrált munkanélküliek 80%-a tartósan munkanélküli. A regisztrált munkanélküliek 10,3%-a nem végezte el a 8 osztályt, 35,9%-ának az alapfokú a legmagasabb iskolai végzettsége. A kistérség egyike az iskolázottságban legnagyobb lemaradásokkal küzdőknek, a helyi lakosság átlagosan 7,8 évet járt iskolába, vagyis az alapfokú szint alatt marad. Becslések szerint mintegy 20 ezer fő azok száma, akik teljesen kiszorultak a munkaerőpiacról, vagyis a munkaügyi szervezetekkel nem tartják a kapcsolatot, a regisztrációban sem szerepelnek. Mivel az újonnan munkaképessé váló pályakezdők is csak nagyon alacsony számban tudnak elhelyezkedni, ezért komoly motivációs deficittel is lehet jellemezni a helyi roma közösségeket.
1 a statisztikai adatok a KSH kiadványaiból (2000 és 2001-es évi jelentések); Kertesi Gábor - Kézdi Gábor: A cigány népesség Magyarországon (Bp., Socio-typo, 1998), a BAZ megyei Munkaügyi Központ kiadványaiból valók, valamint a helyi roma szervezetek adatközlésén alapulnak.
