A Tolerancia Díjat 1992-ben alapította az Autonómia Alapítvány kuratóriuma, azzal a céllal, hogy az egyéni és közösségi tolerancia különböző aspektusaival foglalkozó újságírók kitüntetésén keresztül közvetve elősegítse a társadalmi szolidaritás fejlődését.
A díjak átadásának időpontja hagyományosan az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának évfordulójához kapcsolódik.
A pályázatokat évente három kategóriában:
- nyomtatásban megjelent,
- a televíziókban,
- a rádiókban
sugárzott művek között hirdeti meg az alapítvány kuratóriuma.
Kategóriánként három pénzjutalommal járó helyezést, valamint alkalomszerűen szimbolikus, "egy forintos" különdíjat ítél meg a zsűri.
Az idei, sorrendben tizedik nyílt pályázattal együtt, 1992 óta több mint ezer művet neveztek és százhuszonhat újságíró illetve műhely nyert díjat.
A Tolerancia Díj zsűrijének tagjai:
- Bíró András
- a zsűri elnöke, az Autonómia Alapítvány alapítója
- Donáth László
- lelkész, országgyűlési képviselő
- Fodor Gábor
- országgyűlési képviselő
- Halmai Gábor
- alkotmányjogász
- Jancsó Miklós
- filmrendező
- Ludassy Mária
- filozófus
- Orsós László Jakab
- esztéta
A 2001. évi Tolerancia díj alkalmával kategóriánként
a nyertes egyéni pályázók 500.000 forintos jutalmat kaptak,
a dijazott alkotóműhelyek "egyforintos" különdíjban részesültek.
TETEJÉRE
A Tolerancia díj nyertesei 1992-2001
| |
nyomtatott sajtó |
televízió |
rádió |
| 1992 |
Lévai Júlia
Dömölki Lajos |
Rick Nóra
Köpler Tibor
Vajda Péter |
Magyarországról jövök c. sorozat készítői |
| 1993 |
Csalog Zsolt
Antal Anikó
Kerényi György |
Vészi János
Ferenczi Gábor és Sós Ágnes
MTV Opál produceri iroda |
Kovalik Márta és Hegyi Imre
Lengyel Anna és Rados Péter
Varga Ilona |
| 1994 |
Kárpáthy Gyula
Kerényi György
Bencze Imre
Preiger Zsolt |
Salamon András és Zelki János
Kerényi György és Czabán György
Ádám János |
Vizy András
Gáspár Sarolta |
| 1995 |
Sándor Erzsi
Bartus László
Matzkó Emma |
Doszpod Béla
Bódis Kriszta és Gózon Francisco
Gábor Péter
Moldoványi Ferenc |
Kerényi Mária, Szegő Tamás és Sombor Judit
Kovalik Márta és Hegyi Imre |
| 1996 |
Csalog Zsolt
Parázs Johanna
Dobszay János
Kurucz Anita és Bedegi Győző
Kis János |
Rick Nóra, Hatiasvili Nodar és Mertz Lóránd
Hevér Zoltán
Salamon András és Zelki János
Horvát János |
Borenich Péter
Kovács Erika
Pálfy Balázs |
| 1997 |
Iványi Gábor
Roma Sajtóközpont
Tóth Gábor Attila
Seres László |
Matula Mariann
Fekete Doboz
Fischer Gábor
Dukai Andrea
Bódis Krisztina
Friderikusz Sándor
Kepes András |
Borenich Péter
Fiala János és Kis Bea
Veszprémi Erzsébet
Magyar Rádió - Más-sáv |
| 1998 |
Mihancsik Zsófia
Balogh Attila
Scipiades Erzsébet
Mancs (Magyar Narancs) szerkesztősége |
Varga Ágota
Bayer Ilona
Kriskó László, Matula Mariann |
Hegyi Imre, Kovalik Márta
Moskovics Judit és Maronics Annamária
Ránki Júlia, Sándor Erzsi
Tilos Rádió szerkesztősége |
| 1999 |
Révész Sándor
Vajda Éva és Varró Szilvia
Kadét Ernő, Zsiga Alfonz és Miklósi Gábor (Roma Sajtóközpont)
Kenedi János |
Hégető Honorka
Vincze Zoltán és Hell István
Daróczi Ágnes és Magyar Attila
A Dunánál című műsor (RTL Klub) |
Balla Ferenc
Kovács Erika
Borenich Péter, Kovalik Márta és Kovalik András
Sándor Erzsi |
| 2000 |
Scipiades Erzsébet
Puporka Lajos
Hell István
Horváth Miklós
Népszava publicisztika rovat |
Varga Ágota
Bódis Kriszta
Fehéri Tamás |
Pálfi Balázs
Hegyi Imre és Kovalik Márta |
| 2001 |
Varró Szilvia
Beszélő (Zádori Zsolt Roma dosszié c. sorozata) |
Szádvári Lídia
Akták (RTL Klub)
Théma című műsor (MTV) |
Rádai Eszter
Inforádió |
TETEJÉRE
Tekintettel arra, hogy az emberiség családja valamennyi tagja vele született méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon;
Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember leghőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben félelemtől és nyomortól megszabadult emberi lények szabadon hallathatják szavukat és meggyőződésüket;
Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső megoldásként a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön;
Tekintettel arra, hogy az alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett az életfeltételek javítását;
Tekintettel arra, hogy a tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy az Egyesült Nemzetekkel együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságjogok általános és tényleges tiszteletben tartásának előmozdítását;
Tekintettel arra, hogy az e jogok és szabadságjogok mibenlétében való közös egyetértés igen nagy jelentőségű az említett kötelezettség maradéktalan teljesítése szempontjából,
a Közgyűlés kinyilvánítja, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata olyan közös eszmény, amelynek elérésére minden népnek és nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve - a jelen Nyilatkozat állandó szem előtt tartásával - oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságjogok tiszteletben tartását, továbbá hogy fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi intézkedésekkel biztosítsa azok általános és tényleges elismerését és érvényesítését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.
1. cikk
Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel bírván, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetniük.
2. cikk
A jelen Nyilatkozatban megfogalmazott összes jogok és szabadságjogok fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyonra, születésre vagy más körülményre vonatkozó mindennemű megkülönböztetés nélkül mindenkit megilletnek. Ezenkívül semmiféle megkülönböztetést nem lehet tenni annak az országnak vagy területnek a politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján, amelynek a személy állampolgára, tekintet nélkül arra, hogy az adott ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem rendelkezik önkormányzattal vagy szuverenitása bármely vonatkozásában korlátozott.
3. cikk
Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
4. cikk
Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani; a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem minden formája tilos.
5. cikk
Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.
6. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.
7. cikk
A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül jogosult a törvény egyenlő védelmére. Mindenkit egyenlő védelem illet meg a jelen Nyilatkozatot sértő mindennemű megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.
8. cikk
Mindenkinek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen az illetékes hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.
9. cikk
Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, fogva tartani vagy száműzni.
10. cikk
Mindenkinek egyenlő joga van ahhoz, hogy jogai és kötelességei, továbbá az ellene emelt bűnvád ügyében független és pártatlan bíróság méltányos és nyilvános tárgyaláson döntsön.
11. cikk
(1) Minden bűncselekménnyel vádolt személynek joga van az ártatlanság vélelméhez mindaddig, míg bűnösségét nyilvános perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett törvényesen meg nem állapítják.
(2) Senkit sem szabad olyan cselekményért vagy mulasztásért elítélni, amely az elkövetés időpontjában a hazai vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a bűncselekmény elkövetésekor volt alkalmazható.
12. cikk
Senkinek a magánéletébe, családi ügyeibe, magánlakásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, továbbá a becsületét vagy jó hírnevét megsérteni. Ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben mindenkinek joga van a törvény védelméhez.
13. cikk
(1) Az egyes államok határain belül mindenkinek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.
(2) Mindenkinek joga van bármely országot, így sajátját is elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.
14. cikk
(1) Mindenkinek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és azt élvezni.
(2) Erre a jogra nem lehet köztörvényes bűncselekmények miatti, kellően megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival ellentétes cselekmények esetében hivatkozni.
15. cikk
(1) Mindenkinek joga van az állampolgársághoz.
(2) Senkit sem lehet állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen
megfosztani.
16. cikk
(1) Nagykorú férfiak és nők fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül jogosultak házasságot kötni és családot alapítani. A férfiakat és nőket egyenlő jogok illetik meg a házasság tekintetében, annak tartama alatt és felbontásakor.
(2) Házasságot csak a házasulandók szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
(3) A család a társadalom természetes és alapvető közössége, melynek joga van a társadalom és az állam
védelmére.
17. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyénileg vagy másokkal közös tulajdona legyen.
(2) Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.
18. cikk
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a
vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek
egyénileg vagy másokkal közösen, a nyilvánosság előtt vagy a magánéletben oktatás, gyakorlás,
istentisztelet vagy szertartás keretében történő kinyilvánítása szabadságát.
19. cikk
Mindenkinek joga van a vélemény és kifejezés szabadságához. Ez a jog magában foglalja annak szabadságát, hogy véleménye miatt senkit se zaklassanak, továbbá hogy bármilyen eszközzel és hatásokra való tekintet nélkül mindenki tájékozódhasson és tájékoztathasson, és eszméket megismerhessen, információkat és eszméket terjeszthessen.
20. cikk
(1) Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
(2) Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni.
21. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy hazája ügyeinek intézésében akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján részt vegyen.
(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy hazájában közszolgálati tisztséget egyenlő feltételek mellett betöltsön.
(3) A nép akarata a közhatalom alapja. Ezt az akaratot időszakos és tisztességes választásokon, általános és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással vagy ezzel egyenértékű szavazási eljárással kell kifejezésre juttatni.
22. cikk
A társadalom tagjaként mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz és annak biztosításához, hogy nemzeti erőfeszítéssel és nemzetközi együttműködéssel, valamint az egyes államok szervezetével és erőforrásaival összhangban megvalósuljanak a méltóságához és a személyiségének szabad kibontakoztatásához nélkülözhetetlen gazdasági, szociális és kulturális jogok.
23. cikk
(1) Mindenkinek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
(2) Mindennemű megkülönböztetés nélkül mindenkinek joga van az egyenlő munkáért egyenlő bérhez.
(3) Mindenkinek, aki dolgozik, joga van olyan méltányos és kielégítő bérezéshez, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít, és amelyet szükség esetén a szociális védelem egyéb eszközei egészítenek ki.
(4) Mindenkinek joga van érdekeinek védelmére szakszervezetet alakítani és abba belépni.
24. cikk
Mindenkinek joga van a pihenéshez és szabadidőhöz, a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot is ideértve.
25. cikk
(1) Mindenkinek joga van a saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, ideértve az élelmet, a ruházatot, a lakást, az orvosi ellátást és a szükséges szociális szolgáltatásokat, továbbá a szociális biztonsághoz munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetén, vagy mikor tőle független egyéb körülmények miatt nincsenek megélhetési eszközei.
(2) Az anyaság és a gyermekkor különleges gondoskodásra, támogatásra jogosít. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, azonos szociális védelemben részesüljön.
26. cikk
(1) Mindenkinek joga van az oktatáshoz. Az oktatásnak legalább elemi és alapfokon ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A műszaki és szakoktatást általánossá kell tenni, és a felsőfokú oktatás is legyen érdeme alapján mindenki számára egyaránt hozzáférhető.
(2) Az oktatásnak az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának erősítésére kell irányulnia. Elő kell segítenie a megértést a türelmet és a barátságot valamennyi nemzet, faji vagy vallási csoport között, továbbá az Egyesült Nemzeteknek a béke fenntartása érdekében kifejtett tevékenységét.
(3) Elsősorban a szülőket illeti meg annak eldöntésének joga, hogy milyen oktatásban kívánják gyermekeiket részesíteni.
27. cikk
(1) Mindenkinek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéshez, a tudomány haladásában és annak előnyeiben való részesedéshez.
(2) Mindenkinek joga van az általa alkotott tudományos, irodalmi vagy művészeti termékekkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.
28. cikk
Mindenkinek joga van egy olyan társadalmi és világrendhez, amelyben a jelen Nyilatkozatban foglalt jogok és szabadságjogok maradéktalanul érvényesülhetnek.
29. cikk
(1) Mindenkinek vannak kötelességei azzal a közösséggel szemben, amelyben egyedül lehetséges személyiségének szabad kibontakoztatása.
(2) Jogainak és szabadságjogainak gyakorlásában mindenki csak olyan korlátozásoknak lehet alávetve, amelyeket a törvény kizárólag mások jogai és szabadságjogai kellő elismerésének és tiszteletben tartásának biztosítása, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek teljesítése érdekében megállapít.
(3) Ezeket a jogokat és szabadságjogokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.
30. cikk
A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az bármely államot, csoportot vagy személyt feljogosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekmény elkövetésére, amely az itt megfogalmazott jogok és szabadságjogok bármelyikének megsemmisítésére irányul.
TETEJÉRE
